A bakony fővárosa
archívum - esemény
archívum - hírek
1956 pozitív örökségét nem szabad eltékozolnunk!
– Nekünk, magyaroknak fontos ’56-ra emlékezni, mert arra figyelmeztet, hogy van egy pozitív örökségünk, amit nem szabad eltékozolni, ami erőt, biztatást adhat a közös célokhoz. Ugyanis a szabadsághoz való ragaszkodás, a közös célokért való összefogás, és az egymás iránti szolidaritás a jelenkor és az utókor számára is szép példa és egyben követendő példa lehet.
A térségünkből elszármazó,
egykori zirci gimnazista diák, Völgyesi Zoltán történész, a Magyar
Nemzeti Levéltár levéltárosa hangsúlyozta ezt beszédében, Zirc város 1956-os
forradalom és szabadságharcra emlékező ünnepségén, az ’56-os emlékkőnél.
Az 1956-os forradalom egyik fontos következményének nevezte, hogy
hazánk hírnevét felemelte arról a mélypontról, ahová a háború után zuhant.
Magyarország külföldről nézve, Hitler utolsó csatlósából egy-két évi népi demokratikus közjáték után a szovjet minta szolgai utánzójává vált Rákosi Mátyás országlása alatt. Pozitív képet a magyarságról akkoriban legfeljebb a sportélet, a sok nemzetközileg ismert olimpikonunk, de mindenekelőtt a Puskás-féle Aranycsapat teremtett.
A megítélésünk azonban 1956. október 23-a után hirtelen megváltozott, amikor a magyar forradalom híre és képei bejárták a világsajtót.
A szabadságához ragaszkodó és egy világhatalommal szemben hősiesen küzdő népként jelentünk meg a külföld szemében.
Ebből a dicsőségből egy kis fény azután minden magyarra kisugárzott. Paradox módon még Kádár János kormánya is fürdött ebben a dicsőségben a puha diktatúra idején, és ezt a pozitív hatást még évtizedekkel később is érzékelni lehetett, a rendszerváltást követően is – világított rá az akkori események hatására az ünnepség szónoka, miközben a feltámadó szél újra és újra kifeszítette a forradalom jelképét, a lyukas zászlót.

Völgyesi Zoltán történész, levéltáros ünnepi beszéde Zircen
„Az ’56-os magyar forradalom azért is különösen fontos számunkra, mert egyszerre volt aszabadságvágy, a nemzeti hagyományokhoz, szimbólumokhoz, ünnepekhez való ragaszkodás, valamint a társadalmi önszerveződés és a különböző társadalmi csoportok közötti szolidaritás szinte példa nélküli megnyilvánulása. A változtatni akarás szelleme magával ragadta és megmozgatta a magyar társadalom minden rétegét. Mondhatjuk azt, hogy egy igazi csoda volt”.
Emlékeztetett, hogy az
egyetemisták és a főiskolai hallgatók fogalmazták meg először forradalmi
követeléseiket, amit aztán átvett az utca népe. A munkásság csatlakozása
radikalizálta az eseményeket, bányavidékeken, bányák közelében – és ezen a
ponton érintette a térségi történéseket is – fontos szerepet játszottak a
bányászok. Szervezettek, szolidárisak és bátrak voltak, egymásért a legnehezebb
helyzetekben is kiálltak.
Külön kiemelte a dudari bányászok példáját,
és nem is a szűken vett forradalmi eseményekben vállalt szerepükre tért ki, hanem arra, hogy november 4-e, a szabadságharc leverése után több mint két hónappal is tüntetést mertek szervezni, kétnapos sztrájkot is tartottak, ami annak eredménytelensége ellenére is figyelemreméltó volt.

Dr. Kovács Zoltán, térségünk korábbi országgyűlési képviselője is megtisztelte jelenlétével az ünnepséget. Az önkormányzat részéről Kacsala István polgármester, Hellebrandt Ferenc alpolgármester és Viziné dr. Horváth Judit jegyző koszorúzott
Völgyesi Zoltán beszélt arról is, hogy a mai napig nincs arra egyértelmű történészi válasz, hogy miért éppen Magyarországon tört ki a népfelkelés a sztálinista diktatúra ellen, hiszen nemcsak nálunk volt szovjet megszállás, személyi kultusz, erőltetett iparosítás, padlássöprés, erőszakos kolhozosítás, politikai rendőrség, internálások, ínség, hazugságözön.
Keresve mégis az okokat megjegyezte,
a magyaroknak mindenkinél jobban megsértették a nemzeti érzéseiket 1945 után, hiszen nemcsak megszállták az országot, de ismét meg is csonkították azt a trianoni határok visszaállításával a második világháborút követően.
Így
hát nem véletlen, hogy épp a magyarok lázadtak fel, „akik mindent elvesztettek,
de semmit sem nyertek”, szemben a szomédjaikkal. Ráadásul a Rákosi-rendszerrel
az egyik legnemzetietlenebb és az egyik legnépnyúzóbb rezsimet kapták a
nyakukba az összes kelet-európai közül. Csak igazságérzetük, becsületük és
hitük maradt.
„Ez robbanthatta ki az október 23-i felkelést, ez sarkallhatott hősies ellenállásra. ’56 drámája, hogy az ország magára maradt, és a hősies helytállásért iszonyatos árat kellett fizetniük a résztvevőknek a forradalom leverését követő kíméletlen megtorlás idején”.
A szónok ötvenhat nyugatra gyakorolt hatását is érzékeltette egy konkrét példával: Olaszország-szerte énekeltek akkoriban egy dalt a magyar hősök tiszteletére, amely végül az egyik római futballcsapat, a Lazio indulója lett, és a mai napig hallható mérkőzéseken az
„Avanti ragazzi di Buda”.

A Zircen már nem először fellépő Hatás Andrea és tanítványa, Merényi Kinga adott ünnepi műsort
A történelmi ismereteinket is gyarapító beszédet követően Hatás Andrea és tanítványa, Merényi Kinga zenés-irodalmi műsora következett, az előadók felemelőbbé tették Zirc városának ünnepi megemlékezését.
Majd az ünnepség az 1956-os forradalom és szabadságharc hősei előtt tisztelgő koszorúzással folytatódott a Magyar Honvédség Légi Műveleti Vezetési és Irányítási Központ díszőreinek közreműködésével.
Főt hajtott az ’56-os emlékkőnél Zirc Városi Önkormányzat, a Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Zirci Járási Hivatal, a Zirci Német Nemzetiségi Önkormányzat, a Veszprémi Rendőrkapitányság Zirci Rendőrőrse és a Zirci Önkormányzati Tűzoltóság, a Fidesz-KDNP Zirci Szervezete, valamint a Zirci Országzászló Alapítvány és a Zirci Széchenyi Kör képviselete.

A honvédség, a tűzoltóság és a rendőrség közös tisztelgése ’56 hősei előtt
A Békefi Antal Városi Könyvtár, Művelődési Ház és Stúdió KB által szervezett ünnepségen műsorvezetőként és versrészlet tolmácsolásával közreműködött Szakács Ildikó.
Kelemen Gábor
