A bakony fővárosa

archívum - esemény

archívum - hírek

Azok hangját is meghallotta, akik láthatatlanok maradtak

Békefi Antalra, a jeles zeneszerzőre, népzenekutatóra, karnagyra, pedagógusra, Zirc posztumusz díszpolgárára emlékeztek születésének 100. évfordulóján abban a városban, ahol a múlt század ötvenes éveiben alkotott maradandót és kitörölhetetlen nyomott hagyott.


Békefi gyűjtésein alapuló bakonyi népzene dallamaira gyülekeztek az emlékezők a Rákóczi téri Diákfórumnál május 19-én, napra pontosan száz évvel azután, hogy Békefi Antal egy közeli kis faluban meglátta a napvilágot.


Zirc Városi Önkormányzat és a Békefi Antal Városi Könyvtár, Művelődési Ház és Stúdió KB nevében a médiából jól ismert Rábai Balázs, városunk szülötte köszöntötte az egybegyűlteket, közöttük a Békefi család képviseletét, városunk elöljáróit és Békefi Antal szülőfaluja, Bakonyoszlop polgármesterét.

A zirci születésű ismert médiaszemélyiség, Rábai Balázs volt a jubileumi rendezvény moderátora

A centenárium lehetőséget ad arra, hogy ne csupán felidézzük Békefi Antal alakját, hanem újra végig gondoljuk, mit jelent számunkra az az örökség, amit ránk hagyott – hangsúlyozta emlékező beszédében Kacsala István polgármester.


Hozzátette,

az ő életműve jóval túlmutat egy zeneszerző vagy népzenekutató pályáján, munkássága a huszadik századi magyar zenetudományban a Bakony és a Balaton-felvidék szellemi rehabilitációjának egyik alapkövévé vált.


A Kodály Zoltán és Bartók Béla által kijelölt úton haladt tovább, de saját, különleges küldetést vállalt: a térségben élők hangját akarta megőrizni. Nem pusztán gyűjtötte a dalokat, hanem rendszerezte, elemezte, tudományos igénnyel fel is dolgozta azokat. Kutatásaiban alkalmazta az Ilmari Krohn által kidolgozott dallamrendszerezési módszert, amely lehetővé tette a népzenei variánsok és típusok pontos meghatározását.


„Ez a tudományos precizitás tette lehetővé, hogy munkája ne csak helyi jelentőségű legyen, hanem a magyar zenetudomány maradandó értékévé váljon”

– méltatta Békefi Antal életművét városunk vezetője.

Kacsala István polgármester emlékező beszéde Békefi Antal születésének 100. évfordulóján

Békefi Antal Zircen is maradandót alkotott, nem véletlen, hogy száz év múltán is őrzik emlékét a Bakony fővárosában (Forrás: Internet)

Az egyik legnagyobb emberi teljesítményének – „amiért még száz évvel születése után is különösen közel érezzük magunkhoz” – azt tartja a városvezető, hogy

észrevette az értéket ott, ahol mások nem keresik.


Szinte egész életében a közösséget kutatta a dalokon, az embereken, a hagyományokon keresztül, szociográfiai érzékenysége is ezt mutatja. Példaként „A bakonyi szegény ember dalai” című munkáját hozta fel, melyben felismerte, hogy éppen azok a közösségek őrizték meg a legarchaikusabb értékeket, akik a társadalom peremén éltek, meghallotta azok hangját, akik sokszor láthatatlanok maradtak.


Munkásságával nemcsak dallamokat, gyűjtéseket, műveket hagyott ránk, hanem közösséget, és talán ez a legfontosabb örökség, amelyet Békefi Antaltól kaptunk – emelte ki Kacsala István.


„Mert egy város életében vannak emberek, akik épületeket hagynak maguk után. Vannak, akik intézményeket alapítanak, és vannak, akik maradandó alkotásokat teremtenek. De a legritkábbak azok, akik embereket kapcsolnak össze, akik közösséget építenek, akik hidat képeznek múlt és jelen, idősek és fiatalok, hagyomány és jövő között. Békefi Antal ilyen ember volt”.

Közösséget hagyott ránk Békefi Antal – a koszorúzók sorfala emléktáblája előtt

Zirc város elöljárója azt is hangsúlyozta – intézve szavait a fiatalok irányába –, hogy egy közösség nem magától értetődő, azt minden generációnak újra és újra fel kell építenie.


Ez a megemlékezés pedig nemcsak visszatekintés, hanem egyfajta vállalás is Zirc városa számára, hogy továbbra is megőrizzük értékeinket, építsük a közösségeinket, a kultúrát pedig ne múltként, hanem élő örökségként kezeljük.


Kacsala István polgármester végül köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik bármi módon közreműködtek az esemény létrejöttében, hozzájárultak a méltó megemlékezéshez.


Békefi Antal unokája, ifj. Békefi Antal is megosztotta gondolatait a hallgatósággal a jeles alkalomból. Különös pillanatnak nevezte ezt, hiszen ő nemcsak a zeneszerzőre, karnagyra, népdalgyűjtőre emlékezik, hanem a nagyapjára is, aki nagyon hitt abban, hogy

az együtt éneklésben, a népdalokban valami különleges rejlik, „közösségünk emlékezete”.

Ifj. Békefi Antal főhajtása nagyapja zirci emléktáblája előtt

Az öregdiákokat is összehozta Békefi Antal kultusza. Képünk egy 2018-as találkozón készült (Önkormányzati Archívum)

Ifj. Békefi Antal a gyermekkori emlékeit is felelevenítette a nagyapjával kapcsolatban,

és bár halványulnak ezek az emlékképek, az nagyon tisztán megmaradt benne, hogy szinte soha nem látta pihenni Békefi Antalt. A nyári szünetben is mindig a dolgozószobájában volt, ahonnan hol az írógép kattogását lehetett hallani, hol a gyűjtött népdalok szűrődtek ki a magnószalagról.


Életművére nem tért ki, hiszen azt összefoglalta a városvezetői beszéd, arra viszont igen, hogy mit adott a családnak a száz éve született Békefi: tartást és büszkeséget adott, mértéket állított szorgalomból, emberségből – hangsúlyozta az unoka, és

köszönetét fejezte ki, hogy ilyen gondosan őrzik nagyapja emlékét Zircen.

Ha valaki, dr. Stadler Jenő nyugalmazott pedagógus nagyon sokat tett azért, hogy Békefi Antal kultuszát ápolják Zircen

Békefi Antal egyik korábbi diákja, dr. Stadler Jenő ny. középiskolai magyartanár, a Békefi család közeli jóbarátja is felszólalt az eseményen, nevéhez fűződnek a korábban kétévente megrendezett Öregdiákok Találkozók.


Emlékszik, 1950 szeptemberében érkezett a Tanár Úr Zircre, és azonnal nekilátott az énekkar, majd a zenekar megszervezésének,

Jenő bácsi példának okáért a fúvós szekcióban oboásként erősítette a csapatot. A vonós szekciónak pedig jó alapot adott az akkori községi elöljáró által ajándékozott hegedű. Nagy élményt jelentett számukra abban az időben, ha egy-egy hangszerhez hozzájutottak, a fellépési díjakat is erre a célra fordították.


A szintén Békefi Antal nevéhez fűződő gyermekoperákról és a szimfónikus zenekar újjászervezéséről is beszélt dr. Stadler Jenő, mely évtizedeken keresztül hatással volt Zirc kulturális életére.


Az emlékező gondolatokat követően Békefi Antal emléktáblájához vonultak a résztvevők, ahol koszorút helyezett el Zirc Városi Önkormányzat, a Békefi család, a Békefi Antal Városi Könyvtár, Művelődési Ház és Stúdió KB, Bakonyoszlop Község Önkormányzata, valamint a Zirci Országzászló Alapítvány és az Országos Széchenyi Kör Zirci Csoportjának képviselete.


A Városházán a fiatalok táncszínházi előadással keltették életre Békefi Antal örökségét

Az emlékező ünnepség a Városházán folytatódott,

ahol egy fergeteges táncszínházi előadással örvendeztette meg a közönséget a Badacsony-Tördemic Néptáncegyüttes Szabó Csaba, a Népművészet Ifjú Mesterének vezetésével.


A Békefi Antal gyűjtésein alapuló, a Bakony és a Balaton-felvidék táncait, hagyományait megelevenítő műsorban népzenével közreműködtek Császár Dominik és barátai.


A csizmák és topánkák kopogásánál talán csak a tenyerek csattanása volt hangosabb: a hallgatóság által keltett tapsviharba torkollott a táncszínház, amivel a fiatalok méltóképpen adóztak a száz évvel ezelőtt született emberi nagyságnak.


Kelemen Gábor