A bakony fővárosa

archívum - esemény

archívum - hírek

Bajtársiasság és összetartás Szent Borbála oltalma alatt

– A bányászok példája, a bajtársiasság, a fegyelem, az összetartás és a kitartás olyan értékek, amelyeket ma is érdemes őrizni, és amely Zirc jövőjének is biztos alapot adhat.


Kacsala István, Zirc város polgármestere hangsúlyozta ezt ünnepi beszédében, az Öreg-Bakony Barátai Egyesület főszervezésében, Zirc Városi Önkormányzat közreműködésével megvalósított Borbála-napi ünnepségen, a Városházán.


Hozzátette, hogy ez az ünnep nemcsak a múltról szól, hanem a tiszteletadás jelen idejéről is. A mai fiatalok talán már nem találkoznak bányásszal a mindennapokban, de ha ilyen alkalmakkor átadjuk számukra a történeteket, a tiszteletet, az értékeket, akkor a bányász hagyomány nem tűnik el, csak átalakul, megőrizve legnemesebb üzeneteit.


Rámutatott, hogy

a bányászat ebben a közösségben, Zirc és a környék településein soha nem csupán munka volt. Hivatás és életforma lett, amelyet Szent Borbála oltalma kísért.

A bányászok védőszentjével kapcsolatban megjegyezte, ma is több, mint egyházi alak, ő a helytállás, a hit, a veszélyben vállalt szolgálat jelképe. A bányászok minden műszak előtt hozzá fordultak oltalomért, és amikor őt ünnepeljük, akkor azt köszönjük meg, amit ez a hagyomány a közösségünknek adott.

Kacsala István polgármester ünnepi beszéde Borbála nap alkalmából

Városunk vezetője beszélt a közösség erejéről is, amely mindig is hozzátartozott a bányászathoz, a bányászok összetartása a veszélyben kovácsolódott.

„Akik lemerészkedtek a mélybe, azok tudták, hogy a felszínre együtt lehet feljönni. Ez az egyszerű igazság azonban messze túlmutat a bányák falain: közösségeket formált, barátságokat szőtt, családok életét határozta meg generációkon át. Manapság, amikor a világ egyre gyorsabban változik, ez a gondolat különösen időszerű, hogy egymásra figyelve, egymást támogatva vagyunk képesek előrelépni”.


Hangsúlyozta azt is, hogy Zirc fejlődése és jelenlegi arculata rengeteg olyan munkás hétköznapból, áldozatból és elkötelezett helytállásból épült fel, amelyek többségéről talán már nem is tudunk név szerint. De minden egyes kő, minden épület, minden közösségi érték magában hordozza azoknak a keze nyomát, akik hittek a munkájukban és hittek a jövőben. A bányászok példáját éppen ezért ma is érvényes üzenetnek nevezte, amely nemcsak arra tanít, hogy becsüljük a munkát, hanem arra is, hogy lássuk meg egymásban az embert, a társat, a segítőt, a bajtársat.


A bányász közösségek erejét pedig mi sem bizonyítja jobban, minthogy a bányák bezárását követően sem estek szét, sok településen ma is működnek bányászklubok, baráti körök, hagyományőrző csoportok. „Ők azok, akik tovább adják a régi történeteket, gondozzák a relikviákat, őrzik a zászlókat, és minden évben összegyűlnek, hogy fejet hajtsanak az egykori bajtársak előtt.

Ez a fajta összetartás olyan kincs, amelyet a mai világ gyakran nélkülöz és amelyből mi, zirci polgárok is sokat tanulhatunk: a kitartást, a hűséget és a közösségbe vetett hitet”.

A bányák ugyan bezártak, de a bányászok ma is összetartó közösséget alkotnak, az ünnepségre is sokan elfogadták a meghívást. A kép előterében látható bányászlámpa pedig azt is bizonyítja, őrzik Zircen a hagyományokat

Kacsala István polgármester örömét fejezte ki, hogy a város civil szervezetei, iskolái, közösségei is egyre nagyobb figyelemmel fordulnak a bányász hagyományok felé. Mint mondta, egy-egy projekt, kiállítás, vagy beszélgetés újra és újra rámutat, milyen gazdag kulturális örökséget hordozunk.


„Amikor a gyerekek a múzeumban kezükbe vehetik a bányászlámpát, vagy meghallgatják a régi történeteket, valami átszáll rájuk abból a büszkeségből, amely a bányászok sajátja volt. Így válik a múlt élővé, így válik az emlékezés közösségi élménnyé. Borbála napja tehát nem csak emlék, hanem üzenet is, üzenet arról, hogy a közösség akkor erős, ha emlékezik, ha megbecsüli gyökereit, és ha tovább adja azokat a következő generációknak”

– zárta gondolatait a városvezető, és külön köszöntötte az Öreg-Bakony Barátai Egyesület képviselőit, akik évről évre gondoskodnak arról, hogy e nap méltó módon, a hagyományokhoz hűen, ugyanakkor a jelenhez szóló tartalommal teljen meg.

A feltáró és a megvalósító

Kacsala István polgármester ünnepi beszédében külön is kiemelt két olyan személyt, akik hitelesen és dokumentáltan kötődnek a dudari, és ezáltal a zirci bányászat örökségéhez. Az első Vitális István geológus, aki a térség szénkészleteinek feltárásában játszott meghatározó szerepet. Tudományos alapossággal, a föld mélyének ismeretével mutatta meg, milyen kincs rejtőzik a Bakony alatt. Munkássága nélkül a térség bányászata nem indulhatott volna meg olyan ütemben és olyan biztonsággal, ahogy később fejlődött. A másik Tóth István, akinek életútja városunk vezetőjének meglátása szerint a magyar bányászok közösségének jelképe lehetne. Mindössze tizenhét évesen került a dudari bányába. Csillésként kezdte, majd osztályozó, vagonrakó, később mázsamester lett. Harmincöt évet dolgozott a föld alatt, úgy, hogy élete nem volt hangos, látványos, de éppen ettől fontos. „Személyük két különböző, mégis egymáshoz szorosan kapcsolódó világot köt össze: a tudományét, amely feltárja a lehetőségeket, és a munkásemberét, aki megvalósítja őket. Egyikük sem állna meg a másik nélkül, és egyikük történetét sem szabad elfelejtenünk” – hívta fel a figyelmet Zirc város polgármestere.

Az ünnepség résztvevői egyperces néma felállással adóztak az elhunyt bányászok emlékének, egyúttal a közelmúltban tragikus hirtelenséggel elhunyt Hanich Ferenc, a szervező egyesület alelnökéről is megemlékeztek.


A rendezvény keretében Hofferné dr. Hanich Erika jogász, író új, a selmecbányai akadémiáról szóló könyvének bemutatójára is sor került, melyről külön írásban szólunk bővebben. A szerzőről elhangzott a felkonferálásban, hogy

elkötelezett krónikásként őrzi meg a bányász múltat a jövőnek.

Hofferné dr. Hanich Erika új könyvét mutatta be az eseményen

Holoda Attila energetikai szakértő előadása

A program részét képezte és színvonalát emelte Holoda Attila olajbányász, energetikai szakértő aktuális energiaellátási kihívásokról szóló szakmai előadása.


Az eseményen műsorvezetőként és vers tolmácsolásával közreműködött Csaba Lilla, a Békefi Antal Városi Könyvtár, Művelődési Ház és Stúdió KB munkatársa, zárszót mondott dr. Kotis Mihály, az Öreg-Bakony Barátai Egyesület elnöke.


A Nemzeti Kulturális Alap és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. főtámogatásában megvalósuló Borbála-napi rendezvényt

a magyar nemzeti Himnusz és a Bányászhimnusz eléneklése foglalta keretbe.


Kelemen Gábor