A bakony fővárosa

archívum - esemény

archívum - hírek

Emberi kapcsolatok írják felül a trianoni diktátumot

Erdélyből érkező család részvételével került sor Zircen a trianoni diktátum aláírásának 106. évfordulójára emlékező ünnepségre. Köszöntőt Kacsala István polgármester, emlékező beszédet Nagy Tamás Imre, a Zirci Református Egyházközség főgondnoka mondott.


Zúgtak fentről a harangok, megérintették a főtérnek szinte minden porcikáját a Nemzeti Összetartozás Napján,

miközben a szervező Zirci Országzászló Alapítvány részéről az ünnepséget is levezető dr. Kőváry György és felesége, dr. Kőváry Györgyné sorolta a trianoni diktátum által elcsatolt települések neveit.

A 106 évvel ezelőtt elcsatolt településekből sorolt fel egy csokrot a Kőváry-házaspár

„Vannak napok a nemzet életében, amelyekre nem azért emlékezünk, mert örömet hoztak, hanem azért, mert alakították sorsunkat. Június 4-e ilyen nap. Több mint egy évszázad telt el azóta, hogy Trianon szétszabta a történelmi Magyarország határait, de a döntés következményei ma is velünk élnek emlékezetünkben és közös gondolkodásunkban” – hangsúlyozta köszöntőjében Kacsala István polgármester.


A történelem azonban azt is megmutatta – fűzte hozzá –, hogy

a határok nem tudták szétszakítani a magyar nemzetet. Nem tudták elvenni közös nyelvünket, kultúránkat, hagyományainkat, és egymás iránt érzett felelősségünket. Sokszor nem a nagypolitikai döntések, hanem az egyszerű emberi történetek bizonyítják ezt legerősebben.


Városunk vezetője emlékeztetett, 2003-ban a Baptista Szeretetszolgálat és a Nyilas Misi Alapítvány programja révén magyarországi támogatók segítették a határon túl élő tehetséges gyermekeket. A kezdeményezés során alakult ki a kapcsolat a Nyárádmagyaróson élő Kádár családdal is.

A támogatásból idővel barátság, rendszeres találkozások és több mint húsz éve tartó emberi kapcsolat született.

Kacsala István polgármester köszöntője a Nemzeti Összetartozás Napján

„Ez a történet számomra azt üzeni, hogy a nemzeti összetartozás nem elsősorban politikai fogalom. Sokkal inkább emberi kapcsolat. Kézfogás. Vendégszeretet. Közös élmények és közös emlékek sora. Annak felismerése, hogy bárhol éljen is a magyar ember, a sorsa nem lehet közömbös számunkra”

– hallhattuk Kacsala István polgármester szívből jövő gondolatait, aki ezután közvetlenül is köszöntötte egy kis ajándék átadásával az Erdélyből érkező családot.

Határtalan emberi kapcsolatok – az erdélyi Kádár, illetve Dósa család városunk vezetőjével és a Zirci Országzászló Alapítvány képviseletével az Országzászló emlékmű előtt az emléklap és ajándék átadását követően

A Zirci Országzászló Alapítvány részéről Bittmann Károly titkár egy emléklappal adott nyomatékot a több mint húsz éve tartó kapcsolatnak.


A család képviseletében Dósa Ibolya, sz. Kádár Ibolya Istennek mondott hálát azért, hogy részt vehetnek ezen a megemlékezésen, és hogy ilyen nagyszerű emberekkel ismerkedhettek meg itt Zircen sok évvel ezelőtt. Örömét fejezte ki, hogy ez a kapcsolat nem ért véget, és ezúton is köszönetét fejezte ki a Zirci Országzászló Alapítványnak, továbbá azoknak a családoknak, akiknek révén az anyaország vendégségét élvezhették.


Hangsúlyozta,

mindig nagy szeretettel vették körül őket, és imádkozni fognak azért, hogy ez a kötelék a továbbiakban se szakadjon meg, az utánuk következő generációk is a múlt ismeretében nőjenek fel.

Dósa Ibolya köszönetnyilvánítása, a háttérben dr. Kőváry György, aki családjával egyike volt az erdélyieket vendégül látóknak

– Trianon máig ható tanulsága, hogy ne csak érzékeljük a körülöttünk zajló eseményeket, hanem értelmezni is tudjuk őket, és idejében értelmezzük

– ezt már Nagy Tamás Imre, a Zirci Református Egyházközség főgondnoka hangsúlyozta emlékező beszédében.


Hozzátette, sajnos nem tudunk eleget erről a történelmi eseményről, és nem is várható el, hogy mindenki mély tudás birtokába jusson, de a tárgyi tudáson túl létezik egy érzelmi tudás is: ki hogyan viszonyul a nemzet e nagy tragédiájához.


„Tudunk-e azonosulni és tudunk-e tanulni a történelem könyörtelen leckéjéből, leckéiből? Mert mindig vannak elterelő igyekezetek. Ma nem divatos nemzetben gondolkodni, és vannak erők, amik igyekeznek a gondolatokat összekuszálni. És nemcsak a mi magyar gondolatainkat, hanem az európai nemes gondolatokat is, és ha nem figyelünk, sikerülni fog” – intett az ünnepség szónoka.

Nagy Tamás Imre, a Zirci Református Egyházközség főgondnoka mondott beszédet a trianoni diktátum aláírásának évfordulóján

Nagy Tamás Imre sorolta a diktátum okozta veszteségeket: Magyarország elvesztette területeinek több mint kétharmadát, az ország lakóinak száma 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. Több mint hárommillió magyar került kisebbségi létbe,

ráadásul ezek harmada közvetlenül az új határ túloldalán, vagyis az új határokon belül maradt magyaroktól karnyújtásnyi távolságra.


Harmincegy megyei jogú városunkból elveszítettünk húszat. Százhuszonöt nagyvárosunkból kilencvenhármat. Az addigi 12 943 településből csupán 3456 maradt. Idézett egy francia diplomatát is a múlt század harmincas éveiből, aki szerint

a történelemben soha egyetlen országot nem büntettek ennyire igazságtalanul, mint Magyarországot.


Ezek után nem véletlen – fűzte hozzá –, hogy békediktátumnak nevezik sokan ezt az úgynevezett „szerződést”, aminek előkészítő munkáiban, vitáiban Magyarország képviselői nem vehettek részt. A magyar küldöttség először 1920. január 15-én, azaz pár hónappal az aláírást megelőzően kapta meg a feltételeket. Ezután következett a magyar küldöttség nagy tekintélyű vezetőjének, gróf Apponyi Albertnek a híres beszéde, amely azonban semmilyen hatással nem volt a döntéshozókra.


„Trianon traumája máig ható. Nem gondolunk rá, ha Kelet- vagy Dél-Magyarország elmaradottabb területeiben, zsákfalvaiban járunk, hogy ennek oka az új határvonal, amely elvágta őket a hajdani régiós központjuktól, és nem tudnak fejlődni? Vagy hogy miért szakad meg egy vasútvonal hirtelen a mai Magyarország határainál?”


Hazánk boldogulása és békés jövője csakis úgy lehetséges, ha megértjük, feldolgozzuk a történelmi múltat, és együtt okulunk belőle a jövőbe vetett hittel – zárta gondolatait az ünnepség szónoka.

Az olaszfalui katolikus egyházközség állandó koszorúzója a zirci megemlékezéseknek – Kovács Andrásné és Brevics László

Az emlékező beszédet követően, könnyű gitárszó kíséretében elhelyezte a tisztelet koszorúit az emlékműnél

Zirc Városi Önkormányzat, a Zirci Egyházközség és a Zirci Református Egyházközség, Bakonyszentkirály Községi Önkormányzat, Bakonyoszlop Községi Önkormányzat, Olaszfalu Katolikus Egyházközség, a Veszprémi Rendőrkapitányság Zirci Rendőrőrs, a Fidesz helyi szervezetének képviselete. A Zirci Országzászló Alapítvány, az Országos Széchenyi Kör Zirci Csoportja és Nagyesztergár Község Önkormányzata közösen koszorúzott az Erdélyből érkező vendégekkel.


A történelmi egyházak képviselői részéről Vecsey Katalin református lelkész és Huszár Lőrinc plébános mondott áldást.

Huszár Lőrinc plébános mond áldást, mellette Vecsey Katalin református lelkész

Ujvári Ivett és Ujvári László Lehel gondoskodtak arról, hogy még bensőségesebb legyen az emlékező ünnepség

Azt pedig, hogy mit is jelent magyarnak lenni, és hogyan lehet összetartozni a tollvonással meghúzott határok ellenére is,

a zene és az irodalom nyelvén mesélte el az erdélyi gyökerekkel rendelkező Ujvári László Lehel és felesége, Ujvári Ivett a tőlük megszokott bensőséges, könnycsalogató előadással.


Kelemen Gábor