A bakony fővárosa

archívum - esemény

archívum - hírek

Két napig nyaraltunk hagyományaink határtalan tengerén

Az első alkalommal megrendezett, kétnapos ZIRCI FOLK fesztivál ékes példája volt annak, hogy a hagyományaink akkor elevenednek meg igazán, ha megéljük azokat. Bakonyi és palóc népdalokat tanulva, örömtáncot járva, kézművesekkel alkotva, népviseletben felvonulva, vagy csak a kulturális élmények csendes szemlélőjeként.


Az újonnan életre keltett, a Zirc várossá nyilvánításának 40. évfordulóját ünneplő programsorozathoz is kapcsolódó rendezvény során nemcsak a Bakony, hanem szinte az egész Kárpát-medence kulturális kincsei terítékre kerültek és a térség sváb hagyományai is szerepet kaptak a gazdag kínálatban.


A fesztivál bázisa a Reguly Antal Múzeum és Népi Kézműves Alkotóház volt, és mivel a program ideje majdnem egybeesett névadójuk születésnapjával, az intézmény által 2019 óta folyamatosan megtartott ünnepi alkalomra is a ZIRCI FOLK keretében került sor.

Reguly Antal születésének 205. évfordulójára emlékeztek. Balról: Wenczel Zsuzsanna, a koszorúzó Kárpát-medencei táncos fiatalok, továbbá Ujvári Ivett és dr. Vida Beáta, a rendezvénynek helyet adó és társszervező intézmény igazgatója

A Rákóczi téri Reguly-szobor előtt gyülekezőket dr. Vida Beáta, az intézmény igazgatója köszöntötte.

„Reguly Antal nevéhez bennem két fogalom kapcsolódik: az értelem és a szenvedély. Az értelem a kormány, a szenvedély a vitorla volt lelke, élete hajóján”

– hallhattuk Wenczel Zsuzsanna, a Bakonyi Finnbarátok Köre Egyesület elnökének gondolatai közepette, aki egyben a népzenei fesztivál műsorát is vezette két napon keresztül, hangulatos, kedvcsináló programajánlóival egyik helyszínről a másikra csalogatta a vendégeket, kiváló felkészültségéről tanúbizonyságot téve népszerűsítette a népi kultúrát.


Levelei, útijegyzetei, kalendáriuma alapján festette le városunk neves szülöttének jellemét huszonéves korából, e szerint jó kiállású, jóképű, tetterős fiatalember, művelt és kellemes társalgó volt, aki hallatlanul könnyen tudott közeli, bizalmas viszonyt kialakítani szinte bárkivel. Hangsúlyozta, hogy ez a képessége nagy segítséget jelentett számára utazásai közben, a társasági és tudományos életben is.


Képes Géza „Észak vándora” című versének előadásával közreműködött Ujvári Ivett, az Erdélyi Baráti Kör Egyesület tagja.

Ezt követően a Kárpátaljáról és Erdélyből érkező tánccsoportok ifjú képviselői megkoszorúzták Reguly Antal szobrát, majd hamarosan virággal teltek meg a kihelyezett vázák.

Fejet hajtottak, virágokat helyeztek el, mécseseket gyújtottak az emlékezők városunk leghíresebb szülöttének szobránál

Paluch Norbert etnográfus, néptáncpedagógus indította a sort, aki Reguly Antal palócföldi kutatóútját elevenítette fel a jelenlévőknek. Nem sok időt töltött Reguly a palócok között – mindössze bő egy hónapot ölelt fel az útja – mégis terjedelmes anyagot gyűjtött össze. Ami pedig a palócokat illeti,

egy olyan népről van szó, amelyet a tudomány a mai napig nem tud pontosan meghatározni, nincs egységes öntudatuk, többségében római katolikusok, akiknél megtartó erő a vallásosság, és a mai napig nagyon ragaszkodnak a hagyományaikhoz.

Egy kis „nyelvleckét” is kaphattunk Palócföldről.

Paluch Norbert sajátos előadói stílusával közelebb hozta a közönséget a palócokhoz – Reguly Antal is kutatott a földjükön

Majd egy másik néptáncpedagógus, Szabó Csaba lépett színre, aki azonban ezúttal nem táncba invitált, hanem a Bakony és Balaton-Felvidék pásztortársadalmának eszköz- és viseletkultúrájába avatta be az érdeklődőket a gyűjteménye nyomán. Legalább ötféle pásztorbot, a közönség számára rejtvényként feladott használati tárgyak, kemény Sobri-kalap, amin még ettek is, kürt, kolomp cserélődtek az előadó kezében, melyeket aztán közelebbről is szemügyre lehetett venni. Azt is megmutatta, hogy

a pásztorok egy bakonyi cifraszűrt hogyan alakították át pillanatok alatt esőtől védő sátorrá.

Szabó Csaba egy pásztorkürtöt is megszólaltatott interaktív előadása során

Varga Anna etnobiológus virtuálisan ki is vitte a legelőre a pásztorkultúrából kiokosodó közönséget. A kutatásait Zirc közelében megkezdő előadó egy olaszfalui tájképet vetített be a hatvanas-hetvenes évek időszakából, rajta egy falusi csordával. A 19. századi úrbérrendezésektől egészen napjainkig nyomon követhettük a fás legelők sorsát, a használati feltételeket, a tulajdonosi környezetet.

Bár voltak időszakok, amikor sűrű bozóttá, szinte erdővé váltak a legelők, manapság a példaként bemutatott terület visszanyerte régi képét, és még a kétezres évek elején is hajtottak ki ide állatokat.

Dr. Varga Anna etnobiológus a fás legelők tájtörténetébe avatta be a közönséget

Aki végighallgatta az előadásokat, vélhetően sok új információval léphetett ki a Dubniczay-terem ajtaján, és ha kedve tartotta, az öreg hárs árnyékában, vonós hangszerek kíséretében Zirc környéki népdalokat tanulhatott Békefi Antal gyűjtéseiből a délelőtti táncoktatásokon is közreműködő Császárné Borzavári Róza népdalénekes, népzenésztől,

akinek a tarsolyában már a másnapi felvonulásra is készülve több bakonyi aratódal szerepelt.

Kicsik és nagyok együtt tanultak, közösen daloltak Császárné Borzavári Rózával és zenekarával

A délutáni, különböző tárgyakban megtartott könnyed „tanórákat” követően a szórakozásé volt a főszerep.

Az esti órákban a Reguly-színpadhoz költözött a ZIRCI FOLK, itt léptek fel a Kárpát-medencéből érkező tánccsoportok, amelyek már kedd óta élvezték városunk vendégszeretetét. Erdélyi testvértelepülésünk, Barót Város Néptánccsoportja, és a Zircre első ízben érkező kárpátaljai Gyöngyvirág és Kék Viola Néptánccsoportok mellett a bakonynánai „Hetschal” Nemzetiségi Tánccsoport és az olaszfalui Őszikék Néptáncegyüttes gondoskodott arról, hogy

igazi örömtáncba torkolljon a fesztivál.

A fellépéseket követően, Szabó Csaba zenekarral kísért táncházába szinte mindenki belépett, aki élt és mozgott.


Kárpát-medencei és környékbeli néptánccsoportok fellépése színesítette a péntek estét

Az első nap végén nagy közönséget vonzó retró utcabál is volt a helyszínen, ahol a helyi zenészek rendezésében és közreműködésével lehetett bulizni egy nagyot Szórádi Dávid, Pilka Sándor, az Apukámék Party Team (Rudi & Zoli), továbbá Jaca & Csabika muzsikájára.

Az önálló program Zirc Városi Önkormányzat, továbbá a Reguly Antal Múzeum és Népi Kézműves Alkotóház támogatásával valósult meg.


A fesztivál második napja egyben a német nemzetiség ünnepe is volt,

és hogy nemcsak él, hanem jövője is van az évszázadokra visszanyúló sváb kultúrának a Bakonyban, azt a Zirci Benedek Elek Óvoda és Bölcsőde német nemzetiségi csoportjainak fellépése bizonyította.

Vajcsné Győri Éva óvodapedagógus vezetésével, mondókákkal és néptáncelőadással örvendeztették meg a nagyszámú jelenlétével a nyitott piacteret teljesen megtöltő közönséget. Szülők, hozzátartozók büszkén állták körbe a kicsiket, volt, aki meg is örökítette készülékével a később szép emlékképpé összeálló pillanatokat.

A legifjabb generációt a zirci óvodások képviselték a rendezvényen, tapsvihartól visszhangzott a piactér az előadásuk után

A pénteki programon is aktívan közreműködő Paluch Norbert szombaton sem maradt tétlen,

ezúttal egy viseletes néprajzi tanórát tartott. Lencsevégre is kapták őt népviseletben a múzeum kapualjában kislányával, majd nem sokkal később már a piactéren láthattuk őket, az óvodások szívet melengető műsorát követően a rimóci lassú csárdás táncra tanították a vállalkozó kedvűeket, és bizony többen is kedvet kaptak, hogy gyorstalpaló módon elsajátítsák mestertől és tanítványától a főbb fogásokat.

Paluch Norbert a lányával mutatta be a rimóci lassú csárdást, melyet aztán többen is eljártak az invitálására


A Zirci Német Nemzetiségi Önkormányzat tagjai szorgoskodnak a sváb kultúra ünnepén

A kvízjáték mellett nagy fazekakból már kínálták a gasztronómiai kísérőprogram során az elkészült sváb finomságokat, amikor a szabadtéri Folk Kocsmában gyülekeztek a német nemzetiségi kultúra megélésén szorgoskodó környékbeli csoportok.

Elsőként a műsorában polgári és egyházi elemeket ötvöző Nagyesztergári Német Nemzetiségi Énekkart köszönthettük, majd a bakonynánai Wasserfall Kultúrcsoport dalnokai zendítettek rá kettős tangóharmonikaszó mellett. A zenei kavalkádból nem hiányozhatott Császár Dominik és Császárné Borzavári Róza, előadásukban dudaszó kísérete mellett hangzottak el népdalok. A fellépők sorát a Lókútról érkező Szent Mihály Énekkar zárta, akik Békefi Antal falubeli gyűjtéseiből adtak elő egy csokorra valót.

A Nagyesztergári Német Nemzetiségi Énekkar előadása „nyitotta” a Folk Kocsmát, karnagyuk a község plébánosa

A bakonynánai Wasserfall Kultúrcsoport már több alkalommal is fellépett Zircen – a nemzetiségi napról sem hiányozhattak

A lókúti Szent Mihály Énekkar Békefi Antal ottani gyűjtéseiből adott elő egy csokorra valót

A magyar népzene ikonikus alakjának számító, Liszt Ferenc-díjas Navratil Andreával is együtt dúdolhatott a közönség.

Repertoárjában ezúttal kizárólag palóc népdalok szerepeltek, melyeket előszeretettel sajátították el a jelenlévők, hiszen egy elbűvölő hanggal együtt adhatták elő, vagy legalábbis dúdolhatták a Tiszán innen és Dunán túlról a Bakonyba repülő dallamokat.

A nap egyik fénypontjaként Navratil Andreával dúdolhatott a közönség, Császár Dominik és Császárné Borzavári Róza kísérte

A hangulatot már megalapozták az énekkarok, előadók az aratási felvonuláshoz és mulatsághoz, melyet nagy készülődés előzött meg:

a múzeum udvarában sereglettek össze a vármegye különböző helyeiről érkező tánccsoportok, hogy énekszóval, aratókoszorúkkal, kis búza- és rozmaringcsokrokkal, az elsajátított aratódalkincset is elhintve, a nyár idusának jeles napja előtt tisztelegve útnak induljanak a városban.

Videó szerzője: Stúdió KB / Wittmann Csaba

Aztán amikor a kis városi sétát követően visszatértek a rendezvény helyszínére, fergeteges aratási mulatság vette kezdetét.

A hangulatért Dékmár Szabolcs vőfély és a városlődi Pergő-Rozmaring Táncegyüttes felelt, a táncos vigadalom mellett a szokásokhoz híven még bolond menyasszonyt és bolond vőlegényt is választottak.

A jeles naphoz kapcsolódó szokásokat is felelevenítették a vármegyéből érkező hagyományőrző csoportok közreműködésével

A szombati napra és egyben a rendezvényre a koronát a Veszprém vármegye cigány folklórjának legkiemelkedőbb képviselőjeként számon tartott, az öt évvel ezelőtt Zircen már fellépő Fláre Beás együttes tette fel,

koncertjükön vendégelőadóként közreműködött a városunkhoz sok szállal kötődő Vastag Richárd néptáncoktató.

A Fláre Beás banda Vastag Richárd közreműködésével, a Reguly Antal Múzeum és Népi Kézműves Alkotóház színpadán

A szervezői csapat a családokról sem feledkezett meg: az első napon a KL Színház Sárkányölő Sebestyén című mesejátéka, másnap a népdalénekesként is ismert Écsi Gyöngyi által előadott palóc népmese Szőlőszem Kálmánról egyaránt nagy sikert aratott,

a mesélők a közönséget is bevonták a bábos játékba, és nemcsak a gyerekek, a szülők is mindvégig együtt éltek a szabadtéri színházzal.

A KL Színház bábos mesejátéka is illeszkedett a program tematikájához

A felvidéki mesemondó, Écsi Gyöngyi hamar megtalálta a közös hangot a gyerekekkel

Tánciskola, kékfestők, sváb konyha

A ZIRCI FOLK mindkét napja a Zirci Reguly Antal Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola „F” épületének tornatermében indult, ahol a bakonyi polgári és a páros táncok fortélyait sajátíthatták el az erdélyi és kárpátaljai táncos fiatalok, valamint a környékből, illetve a vármegyéből érkező tánccsoportok Dékmárné Forgács Zsuzsanna és Szabó Csaba néptáncpedagógusoktól, Császárné Borzavári Róza zenekara kíséretével.

Kísérőprogramokat is kapcsoltak a szervezők a főműsorok mellé. Az alkotni vágyókat a Győri Kékfestő Műhely és Szurgyi Zsuzsanna népi kismesterségoktató várta mind a két napon.

A Zirci Piacot üzemeltető Vidéken „Bénázók” Egyesület pénteken gyógynövényes foglalkoztatást tartott az udvaron.

A házigazda intézmény munkatársai a Regulyversum kiállítást felfedező játékkal készültek erre az alkalomra Kirmer Anna néprajzos munkatárs közreműködésével.

Ételbemutatóval egybekötött kóstolóra is sor került szombaton: a gasztronómiai szektorban a vendégek jóízűen fogyasztották a Somogyi Tamás mesterséf és diákjai által elkészített sváb húsgombócot és krumplis stercet, és nagy keletje volt Brevics Lászlóné pirított krumplis gombócának és tökfőzelékének is.

Táncoktatás az általános iskolában – a résztvevők bakonyi polgári és páros táncokat sajátíthattak el

Kékfestő kisinasok: büszkén mutatják alkotásukat a lányok, melyeket a műhely munkatársai ki is teregettek egy kötélre

Mi mindent lehet kihozni a szalmaszálból? – Szurgyi Zsuzsanna foglalkozásai során erre is fény derült

A sátor alatt kedvükre alkothattak a gyerekek, a piacot üzemeltető egyesület révén fűben-fában rejlő orvosságot is elő lehetett állítani

Brevics Lászlóné konyhai workshop keretében adta át tudását a fiataloknak, az ételből sok vendég is kóstolhatott

Somogyi Tamás mesterséf, oktató és a zirci szakképző iskola diákjai – csapatmunkában készítették az ételeket a VERGA Zrt. által biztosított vadhúsból

A nagy sikerrel lebonyolított ZIRCI FOLK fesztivál a „Zirc Kultúrájáért” Alapítvány főszervezésében, Wolfné Litter Beáta szakmai vezetésével, a Reguly Antal Múzeum és Népi Kézműves Alkotóház és – a szombati napon – a Zirci Német Nemzetiségi Önkormányzat társszervezésében valósult meg.

Példaértékű együttműködés is létrejött a program körül, melyből civil szervezetek, intézmények, a városi önkormányzat, vállalkozások, önkéntesek és magánszemélyek egyaránt kivették a részüket.

A négy rendezvényből álló ZIRC40 sorozatot a Miniszterelnökség Város Civil Alapja, a szombati német nemzetiségi programokat a Nemzeti Együttműködési Alap és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. is támogatta.


A „Zirc Kultúrájáért” Alapítvány ezúton is köszöni a helyi együttműködéseket, támogatásokat, és mindenkit szeretettel vár a következő ZIRC40 rendezvényére, a szeptember 28-ai Bakonyi Mustra programjaira!


Cikk: Kelemen Gábor

Fotók: Szerző, Szervezők, dr. Tóth István