A bakony fővárosa
archívum - esemény
archívum - hírek
Másfél évszázadról mesél, most a jövő szolgálatába állítják
Ünnepélyes keretek között egy 1868-ban készült kézisajtót adtak át az MNMKK OSZK Ciszterci Műemlékkönyvtár számára. A működőképes, múzeumpedagógiai és oktatási célokat szolgáló ipartörténeti emléken az első nyomtatást Kacsala István polgármester hajtotta végre.
A Magyar Grafika és a Magyar Nemzeti
Múzeum Közgyűjteményi Központ Országos Széchényi Könyvtár közös rendezvényén, a
műemlékkönyvtár barokktermében szép számmal egybegyűlteket Németh Gábor,
a házigazda intézmény igazgatója köszöntötte.
Méltó otthonra talált a zirci műemlékkönyvtárban a Sigl-féle kézisajtó, hiszen a ciszterciek értékrendjében is megnyilvánuló tudást, a tudáshoz való hozzáférést szimbolizálja
–
hangsúlyozta köszöntőjében Gerencsér Judit, az MNMKK OSZK általános
főigazgató-helyettese.
„Olyan gépről van szó, amely egyet jelent a változással és a nyitottsággal, és enélkül aligha beszélhetnénk könyvek, napilapok nagy számban való terjesztéséről. Működőképes voltával megszólaltatható az a technológia, amely fontos történelmi eseményekkel áll párbeszédben, ennél fogva több mint puszta anyagiság” – fűzte hozzá.

Gerencsér Judit, az MNMKK Országos Széchényi Könyvtár általános főigazgató-helyettesének köszöntője
Bizalmát fejezte ki, hogy
a most átadott, mintegy 150 éves kézisajtó nemcsak egy tárgy marad, hanem sokak számára élményt nyújt, múzeumpedagógiai és oktatási célokat is szolgál majd.
Köszönetet mondott mindazoknak, akik a munkájukkal hozzájárultak ahhoz, hogy ez a gép Zircre kerülhetett, e tekintetben egy kiváló együttműködés valósult meg.
Kalandos útja volt a városunkba érkező kézisajtónak
– ez derült ki V. Ecsedy Judit nyomdászattörténész előadásából. Nyomdaigazgatók mentették, őrizték és gondozták az utókor számára, a 12 pontot is ezzel nyomtatták, igaz, nem 1848-ban, hanem napjainkban, múzeumpedagógiai célokat szolgálva a kiskőrösi március tizenötödikei ünnepségeken.

Az öntöttvas homlokán olvashatjuk a születési évet
Azt is megtudhattuk, hogy
nem akármilyen gyáros készítette a most újra üzembe helyezett nyomdagépet.
Az osztrák Georg Sigl kiérdemelte a Ferenc József-rendet, a Francia Becsületrend Lovagja címet, Bécsen, Bécsújhelyen és Berlinben is volt üzlete, előbbi két város díszpolgárává is avatta. A sikeres iparos 1846-ban alapította meg nyomdai gépgyárát, melyet hamarosan gőzmozdonygyárral is kiegészített, és párhuzamosan készültek nála a gyorssajtók, a kézisajtók és a gőzmozdonyok.
De talán ennél is fontosabb történeti adalék itt a Bakonyban élők számára, hogy
az egyik környékbeli településen, Szápáron vásárolt egy barnaszénbányát, hogy kielégítse üzemének jelentős szénigényét.
Gondolta vajon akkor a gyáros – tehetjük fel a kérdést –, hogy az egyik általa készített kézisajtó a 21. században a bányától pár kilométer távolságra lel otthonra, egyáltalán ilyen sokáig fennmarad?

V. Ecsedy Judit nyomdászattörténész a most Zircre került kézisajtó korába, a 19. századba kalauzolta a közönséget
Városunkba közvetlenül Matusek-Faludi Viktória, a Magyar Grafika főszerkesztője révén került a Sigl-féle kézisajtó, ő helyezte letétbe a műemlékkönyvtárba, de ehhez kellett egy gazdasági társaság szakszerű munkája is, akik szétszerelték, Zircre szállították, és itt újra összerakták – ismertette a közelmúlt eseményeit V. Ecsedy Judit.
Matusek-Faludi Viktória a köszönetnyilvánítás jeleként emléklapot nyújtott át az értékmentésben közreműködnek, elsőként Lendvai Lászlónak és feleségének,
akiknek köszönhető, hogy ez a prés egyáltalán még itt van közöttünk, és nem valamelyik hulladékudvarban pusztult el.

Németh Gábor könyvtárigazgató is átvehetett egy emléklapot Matusek-Faludi Viktóriától – balról a Lendvai-házaspár, akik megmentették a pusztulástól a gépet
Egy olyan verset, illetve annak egyik versszakát nyomtatták ki először a már zirci kézisajtón, amely még a több mint másfél évszázados gépnél is öregebb:
a ciszterci apátság 1814-es függetlenedése idején Dréta Antal apáthoz írt köszöntőről van szó, melyet Horváth Endre jegyzett „Zirc emlékezete” címmel, és e különleges alkalomra Voronko Vera munkálta meg grafikai szempontból – tudtuk meg Németh Gábor könyvtárigazgatótól.
Városunk vezetője, Kacsala István polgármester próbálta ki először a kézisajtót,
aki követőkre is lelt, így sok
kéz munkája nyomán, több példányban is kinyomtatták a helytörténeti jelentőségű
lírai művet.

Kacsala István polgármester nyomtatta ki először a „Zirc emlékezete” című vers részletét a kézisajtón


A 19. századi nyomdagép mellett egy fából készült betűszekrényt is meg lehet tekinteni a műemlékkönyvtár folyosóján
Kelemen Gábor
