A bakony fővárosa

archívum - esemény

archívum - hírek

Másfél évszázadról mesél, most a jövő szolgálatába állítják

Ünnepélyes keretek között egy 1868-ban készült kézisajtót adtak át az MNMKK OSZK Ciszterci Műemlékkönyvtár számára. A működőképes, múzeumpedagógiai és oktatási célokat szolgáló ipartörténeti emléken az első nyomtatást Kacsala István polgármester hajtotta végre.


A Magyar Grafika és a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Országos Széchényi Könyvtár közös rendezvényén, a műemlékkönyvtár barokktermében szép számmal egybegyűlteket Németh Gábor, a házigazda intézmény igazgatója köszöntötte.


Méltó otthonra talált a zirci műemlékkönyvtárban a Sigl-féle kézisajtó, hiszen a ciszterciek értékrendjében is megnyilvánuló tudást, a tudáshoz való hozzáférést szimbolizálja

– hangsúlyozta köszöntőjében Gerencsér Judit, az MNMKK OSZK általános főigazgató-helyettese.


„Olyan gépről van szó, amely egyet jelent a változással és a nyitottsággal, és enélkül aligha beszélhetnénk könyvek, napilapok nagy számban való terjesztéséről. Működőképes voltával megszólaltatható az a technológia, amely fontos történelmi eseményekkel áll párbeszédben, ennél fogva több mint puszta anyagiság” – fűzte hozzá.

Gerencsér Judit, az MNMKK Országos Széchényi Könyvtár általános főigazgató-helyettesének köszöntője

Bizalmát fejezte ki, hogy

a most átadott, mintegy 150 éves kézisajtó nemcsak egy tárgy marad, hanem sokak számára élményt nyújt, múzeumpedagógiai és oktatási célokat is szolgál majd.

Köszönetet mondott mindazoknak, akik a munkájukkal hozzájárultak ahhoz, hogy ez a gép Zircre kerülhetett, e tekintetben egy kiváló együttműködés valósult meg.


Kalandos útja volt a városunkba érkező kézisajtónak

– ez derült ki V. Ecsedy Judit nyomdászattörténész előadásából. Nyomdaigazgatók mentették, őrizték és gondozták az utókor számára, a 12 pontot is ezzel nyomtatták, igaz, nem 1848-ban, hanem napjainkban, múzeumpedagógiai célokat szolgálva a kiskőrösi március tizenötödikei ünnepségeken.

Az öntöttvas homlokán olvashatjuk a születési évet

Azt is megtudhattuk, hogy

nem akármilyen gyáros készítette a most újra üzembe helyezett nyomdagépet.

Az osztrák Georg Sigl kiérdemelte a Ferenc József-rendet, a Francia Becsületrend Lovagja címet, Bécsen, Bécsújhelyen és Berlinben is volt üzlete, előbbi két város díszpolgárává is avatta. A sikeres iparos 1846-ban alapította meg nyomdai gépgyárát, melyet hamarosan gőzmozdonygyárral is kiegészített, és párhuzamosan készültek nála a gyorssajtók, a kézisajtók és a gőzmozdonyok.


De talán ennél is fontosabb történeti adalék itt a Bakonyban élők számára, hogy

az egyik környékbeli településen, Szápáron vásárolt egy barnaszénbányát, hogy kielégítse üzemének jelentős szénigényét.

Gondolta vajon akkor a gyáros – tehetjük fel a kérdést –, hogy az egyik általa készített kézisajtó a 21. században a bányától pár kilométer távolságra lel otthonra, egyáltalán ilyen sokáig fennmarad?

V. Ecsedy Judit nyomdászattörténész a most Zircre került kézisajtó korába, a 19. századba kalauzolta a közönséget

Városunkba közvetlenül Matusek-Faludi Viktória, a Magyar Grafika főszerkesztője révén került a Sigl-féle kézisajtó, ő helyezte letétbe a műemlékkönyvtárba, de ehhez kellett egy gazdasági társaság szakszerű munkája is, akik szétszerelték, Zircre szállították, és itt újra összerakták – ismertette a közelmúlt eseményeit V. Ecsedy Judit.

Matusek-Faludi Viktória a köszönetnyilvánítás jeleként emléklapot nyújtott át az értékmentésben közreműködnek, elsőként Lendvai Lászlónak és feleségének,

akiknek köszönhető, hogy ez a prés egyáltalán még itt van közöttünk, és nem valamelyik hulladékudvarban pusztult el.

Németh Gábor könyvtárigazgató is átvehetett egy emléklapot Matusek-Faludi Viktóriától – balról a Lendvai-házaspár, akik megmentették a pusztulástól a gépet

Egy olyan verset, illetve annak egyik versszakát nyomtatták ki először a már zirci kézisajtón, amely még a több mint másfél évszázados gépnél is öregebb:

a ciszterci apátság 1814-es függetlenedése idején Dréta Antal apáthoz írt köszöntőről van szó, melyet Horváth Endre jegyzett „Zirc emlékezete” címmel, és e különleges alkalomra Voronko Vera munkálta meg grafikai szempontból – tudtuk meg Németh Gábor könyvtárigazgatótól.


Városunk vezetője, Kacsala István polgármester próbálta ki először a kézisajtót,

aki követőkre is lelt, így sok kéz munkája nyomán, több példányban is kinyomtatták a helytörténeti jelentőségű lírai művet.

Kacsala István polgármester nyomtatta ki először a „Zirc emlékezete” című vers részletét a kézisajtón

A 19. századi nyomdagép mellett egy fából készült betűszekrényt is meg lehet tekinteni a műemlékkönyvtár folyosóján


Kelemen Gábor