A bakony fővárosa

archívum - esemény

archívum - hírek

Még zöldebb, még élhetőbb városért ültek össze

Élhető városok címmel két előadásra, majd azt követően kötetlen beszélgetésre várta az érdeklődőket az MNMKK – MTM Bakonyi Természettudományi Múzeuma a Múzeumok Őszi Fesztiválja programsorozat keretében.


A Városházán megtartott fórumon a szervező intézmény részéről dr. Kutasi Csaba köszöntötte a megjelent vendégeket és az érdeklődő közönséget.


Elmondta, hogy a program a múzeumuk által a Reguly Antal Múzeum és Népi Kézműves Alkotóházzal 2019-ben közösen indított Bakonyi Zöldkörhöz is kapcsolódik, melynek célja, hogy

a megváltozott körülmények – így a klímaváltozás, biodiverzitás csökkenése – ellenére is hogyan tudunk környezettudatosan létezni, illetve milyen lehetőségeink vannak arra, hogy minél élhetőbbé tegyük a környezetünket.

Az előadásokat követően kötetlen beszélgetésre került sor, itt éppen Kacsala István polgármester szólalt fel

Kacsala István polgármester örömmel fogadta el a meghívást a rendezvényre, hiszen egyrészt környezetkutató szakmáját tekintve is releváns számára a téma, másrészt a város szempontjából sem lényegtelen, hiszen van az önkormányzatnak egy folyamatban lévő projektje,

„Komplex fejlesztések Zirc élhetőségének javításáért” címmel, melynek keretében csapadékvíz-elvezetés rekonstrukciója, parkolóépítés valósul meg, és egy közösségi tér is létrejön a város perifériáján.


A városvezető köszönetét fejezte ki a múzeum munkatársainak a szakmai programok szervezéséért, és az előadóknak, hogy megtiszteltek minket a jelenlétükkel.


Elsőként Hóka Beatrix fenntarthatósági menedzser, kertészmérnök előadására került sor, aki mindjárt egy workshoppal indította az élhető városok köré fűzött prezentációt. A bevetített kép egy fehér panelházakkal megtöltött utcát mutatott, magát az utcaképet pedig már a közönségnek kellett formálnia. Az elsők között hangzott el a növényzet, ezt több hozzászóló is hiányolta, ugyanakkor utcabútorokat, játszóteret, üzleteket is szívesen láttak volna a jelenlévők az új építésű területen.


De vajon milyen szempontok játszhatnak közre a tervezésnél?

Nagyon fontos például, hogy a különböző stratégiák összehangoltak legyenek, és a tervezők is ismerjék egymás elképzelését. A faültetésekre való tekintettel nem mindegy a közművek elhelyezkedése sem, kellenek a vízáteresztő burkolatok, figyelembe kell venni a szélmozgást, a benapozottságot, és lehet, hogy így fehéren nem annyira szépek ezek az épületek, de az előadó rávilágított: energetikai szempontból szerencsés a világos szín választása, hiszen manapság a hűtésre többet költünk, mint a fűtésre.

Hóka Beatrix fenntarthatósági menedzser, kertészmérnök előadása

A fórumon résztvevők által is nagyban hiányolt zöld növényzet pedig nemcsak esztétikai szempontból javítja az utca képét, hanem élőhelyként is funkcionálhat, azaz a biodiverzitásra is hatást gyakorol, sőt egy nagy lombkoronát növesztő fa nagy mennyiségű csapadékot képes felfogni, árnyékolásával pedig az energetikai költségeket is tudja csökkenteni, nem beszélve a lakók életminőségének a javulásáról.


Az előadó hangsúlyozta, hogy a gazdasági szereplők megjelenése, a közösségi élet, a környék élettel való megtöltése az ingatlanérték növekedésére is kihat.

Amikor pedig fenntarthatóságra törekedünk, akkor hosszú távon a gazdasági, társadalmi, természeti tényezőket együttesen kell szem előtt tartani.


Zöldfelületeink klímapozitív tervezéséről is szó esett egy konkrét példán keresztül, e tekintetben a biodiverzitás növelését, a helyben lévő anyag használatát, az esővíz hasznosítását, a szárazságtűrő növényeket és a természetalapú megoldások figyelembevételét egyaránt javasolta a szakember.


Brányi Mária táj- és kertépítő mérnök, Veszprém megyei jogú város önkormányzati főtanácsadója egy tízéves folyamatot, a „Vadvirágos Veszprém” programot mutatta be.


Elöljáróban leszögezte, hogy

az embernek is ráhatása van a saját élőhelyének, környezetének alakítására a rendezési tervvel, településszerkezeti döntésekkel, ezáltal a speciális zöldfelületek – közkertek, közparkok – arányát is meghatározhatjuk egy élhetőbb, szerethetőbb lakókörnyezet érdekében.

Brányi Mária táj- és kertépítő mérnök a Veszprémben jól működő projektet mutatta be

A megyeszékhely nyugat-európai mintára meghonosított, fenntartható gyepgazdálkodást célzó projektjének eredményessége a parkfenntartási költségek csökkenésében és a biodiverzitás növekedésében egyaránt kimutatható – derült ki az előadásból. Megtudhattuk, hogy többnyire olyan helyeket jelöltek ki Veszprémben vadvirágos rétnek, amelyek kevésbé használatosak közösségi térként.


A kissé szokatlan megoldás, a tudatosan gondozatlanabb területek látványa miatt fontos volt a lakosság érzékenyítése is,

ezért intenzív kommunikációt folytattak, rendezvényeket szerveztek, általános iskolákban, óvodákban tartottak előadásokat, így a gyerekek által még több háztartásba eljutott a program híre, üzenete.


Tapasztalatuk szerint az elmúlt tíz év alatt sokkal változatosabb lett az élővilág a projekt által érintett helyeken, és a biológiai sokféleség megteremtése mellett új növényegyedek telepítésével a kedvező esztétikai kép megalkotására is törekedtek a projektgazdák.


Az előadó más önkormányzatoknak is ajánlotta a program megvalósítását,

igaz, ők szerencsések voltak, hiszen a Szent István Egyetem szakembereivel karöltve végezhették el a kísérleti stádiumot.


A két előadást követően kötetlen beszélgetésre került sor, a szakemberek készségesen válaszoltak az érdeklődők által feltett kérdésekre,

akár a városunk által jól hasznosítható gyakorlatok „begyűjtése” szempontjából is hasznos célt szolgált a Múzeumok Őszi Fesztiváljának eseménye.

Kelemen Gábor