A bakony fővárosa

archívum - esemény

archívum - hírek

Minden meccs megnyerhető, a végsőkig kell küzdeni

– Soha ne adjuk fel! – üzente nekünk Böjte Csaba ferences rendi szerzetes a Zircen megtartott szentmiséjén, melyet a Marosszéki Kodály Zoltán Gyermek- és Ifjúsági Kar lélekemelő koncertje kísért. Városunk az idei évben is egyik állomása volt a XI. Balatoni Csillagösvény Missziós Körútnak a negyedszázados jubileumát ünneplő Zirci Árpád-házi Szent Erzsébet Katolikus Karitász jóvoltából.


Csaba testvér, a dévai árvák felkarolója és a Magyar Örökség-díjjal elismert Marosszéki Kodály Zoltán Gyermek- és Ifjúsági Kar negyedik alkalommal volt vendége Zirc városának a helyi karitász csoport szervezőmunkájának és a támogatóknak köszönhetően.


A már lassan hazajáró csoportot ebéddel várták a Patkó Vendéglőben, a gyerekeket és felnőtt kísérőiket Huszár Lőrinc plébános atya köszöntötte, majd közös imával köszönték meg az asztalra kerülő étkeket.

Huszár Lőrinc plébános atya és a szervező zirci karitász tagjai fogadták a városunkba érkező énekkart

A délutánt az apátsági udvarban töltötték, vendéglátóik kézműves-foglalkozással kedveskedtek a lélekben már az esti fellépésre készülő énekeseknek.

A juharfa alatt egy fonóműhely alakult, mely saját használatra karkötőket gyártott Szurgyi Zsuzsanna népi kismesterség-oktató vezetésével. Pappné Rácz Ildikó népi iparművész angyalkák készítését tűzte ki célul csuhéból, végül aztán szabad teret adott a fiatalok fantáziájának, és ne csodálkozzunk rajta, hogy a nyár kellős közepén naptündéreket hoztak a világra.


A forróságban hűsítően hatott az ízlésesen felszeletelt sárga- és görögdinnye, a csocsóasztal körül pedig nagy izgalmaknak lehettünk szemtanúi: talán éppen az előző napi foci EB-döntőt játszották újra a mérkőző felek, annyi különbséggel, hogy

ebből a csatából csakis Erdély kerülhetett ki győztesen.

Szurgyi Zsuzsanna vezetésével gombolyítják a fonalat a székely lányok – az elkészült karkötőket azonnal viselni kezdték

Pappné Rácz Ildikó foglalkozásán naptündérek születtek, melyeket tárgyi emlékként magukkal is vittek a gyerekek

Miután elkészültek a szebbnél szebb alkotások, a Látogatóközpont előcsarnokában gyülekeztek azok, akiket a karitász az angolkertbe invitált huszonötéves születésnapja alkalmából.

A park hét eleji csendjében egy új élet kezdett kibontakozni negyedszázadnyi tartalmas, áldozatkész esztendő nyomdokain: a karitász tagok és támogatóik faültetéssel ünnepelték jubileumhoz érkező fennállásukat.

Kézről kézre járt az ásó a faültetők körében, balról Ulrich Józsefné csoportvezető, alább Varga Zoltánné ünnepi szavalata

Az egybegyűlteket Ulrich Józsefné csoportvezető köszöntötte és beszélt

karitatív csoportjuk sokoldalú tevékenységéről, melyet huszonöt éve végeznek az Istentől kapott cselekvő szeretet által a rászorulók, bajbajutottak megsegítésének érdekében.

Ugyanakkor azt is hozzáfűzte, hogy támogatóik nélkül – akiknek ezúton is köszönetét fejezte ki – nem tudnák ilyen színvonalon végezni a munkájukat.


Varga Zoltánné karitász tag szívből jövő szavalata és szülinapi meglepetésként a gyermekkar éneke tette emlékezetessé az ünnepi alkalmat. A lányok karnagyuk vezetésével dalra fakadtak akkor is, amikor dr. Ehrenberger Józsefné dr. Krisztinkovics Mária karitász-alapító, Ottó Péter polgármester, a pappá szentelésének szintén huszonötödik évfordulóját ünneplő Huszár Lőrinc plébános atya és civilként Bittmann Károly közösen, az összefogást is példázva elültették a karitász színét jelképező vöröslevelű japán juhart.

Nem számítottak rá az ünnepeltek, hogy az énekkar az arborétumban is megajándékozza őket az előadásával

A facsemetét Böjte Csaba ferences rendi szerzetes szentelte meg, aki szintén köszöntötte a jubiláló zirci karitászt,

kiemelve, hogy nemcsak anyagi javakkal segítik a rászorulókat, hanem a lelküket is felemelik.

Böjte Csaba áldotta meg a fát, melyet fennállásának huszonötödik évfordulójára ültetett támogatóival együtt a zirci karitász

Nem sokkal azután, hogy a szentelt víz cseppjeivel növekedésnek indította a juhart a ferences szerzetes, a bazilikát színültig megtöltő esti szentmiséjén arra biztatott, hogy soha nem szabad feladni. Jézus Krisztust hozta fel példának, aki nem veszekedett, nem civakodott a keresztfán, nyugalommal tűrte a fizikai szenvedéseket.

De vajon a mai kor embere képes elviselni a megpróbáltatásokat?


Böjte Csaba hangsúlyozta, hogy

sokkal többre vagyunk képesek, mint amit gondolunk magunkról és bármilyen feladat, amit Isten elénk állít, ránk van szabva, tehát meg lehet birkózni vele.


Mindig küzdenünk kell, ahogy tették azt a spanyolok is a labdarúgó Európa-bajnokságon, még a századik percben sem adták fel, és klasszis csapatokat legyőzve jöttek ki a küzdelmekből. Vagy ne menjünk messzire, az erdélyi énekes csapat már majd egy hete verejtékezik a kánikulában, a szép, de nem könnyű székely viseletben, napi fellépésekkel és próbákkal, mégsem fáradnak el.


Assisi Szent Ferenc sem adta fel, és említette Aquinói Szent Tamás könyvtárát is, amely a szenvedő Krisztusból épült fel, ebből merített erőt, tudást, szeretetet, és ez a könyvtár mindannyiunk számára megadatik.

Az idei csillagösvénynek ugyan ez volt az utolsó állomása, de az utunkat folytatni kell, egymást biztatva, lelkesítve, vigasztalva.

Nem szabad soha feladni, erre biztatott Böjte Csaba ferences rendi szerzetes a zirci szentmiséjén

Az ünnepi szentmisén közreműködött Kapitány Dénes orgonaművész. Ezt követően Bittmann Zoltán előadásában elhangzott Sajó Sándor Magyarnak lenni című verse.


A Marosszéki Kodály Zoltán Gyermek- és Ifjúsági Kar újabb felemelő koncerttel örvendeztette meg a közönségét, de még mielőtt szétszórták volna az Erdélyből hozott dalkincset, köszönetüket fejezték ki mindazoknak, akiknek a segítségével újra itt lehetnek.

A templomi hangversenyt Czakó Gabriella, Nagy Éva Vera, Lokodi Emőke és Sebestyén-Dósa Eszter vezényelte, zenei kíséretet adott Lokodi Lehel. Kacsó Barbara énekhangjának a szólója által külön is a csodájára járhattunk.


„Ember tervez, Isten végez” – a padsorokból felszálló, szűnni nem akaró taps jelezte az énekesek számára, hogy ez az este nem érhet véget az előre összeállított programmal, és mindenki nagy örömére gondoskodtak is a repertoár bővítéséről. A ráadás zeneművek előadását követően, az énekszóval párosával kivonuló fiatalokat felállva éltette a közönség. Ekkor azonban még mindig nem hagytak itt minket, az ajtóban megálltak, és visszafordultak, hogy a tudtunkra adják a régi székely himnusz által:

„Vándor fecske haza talál, Édesanyja fészkére száll”.

Újabb csodálatos élményben volt részünk – a Marosszéki Kodály Zoltán Gyermek- és Ifjúsági Kar koncertje a bazilikában

Az öröméneket – jótékonyságukról szép példát mutatva – adományokkal hálálták meg az emberek, segítve a fiatalokat, hogy

párját ritkító énekhangjukat még sokfelé elrepítsék a nagyvilágban.


A szentmisét és koncertet követően a karitász szeretetvendégséggel kedveskedett a program résztvevőinek.


Kelemen Gábor