A bakony fővárosa
archívum - esemény
archívum - hírek
Zirc környéki vizes élőhelyek szerepe és védelme
Víz nélkül nincsen élet a Földön. Ezt a
megállapítást mindannyian ismerjük, és könnyen beláthatjuk, elég, ha csak arra
gondolunk, hogy az emberi test 75 %-a víz. Fontos, hogy megóvjuk ezt a
természeti kincsünket, amely nem áll korlátlanul a rendelkezésünkre. A védelem
különösen fontos az olyan karsztos területeken, ahol Zirc is található. A
karsztosodást jól mutatja a város 6 víznyelője, melyek közül három az országos
barlangnyilvántartásban is szerepel (Kardosréti-zsomboly,
Pipa-zsomboly, Kis-Pipa-zsomboly).
Nagy jelentősége miatt évről-évre az MTM Bakonyi
Természettudományi Múzeumában is megemlékezünk a Víz Világnapjáról, kiállítások
vagy előadás formájában. A
járványhelyzet miatt már tavaly sem tudtuk megnyitni azt a kiállításunkat,
melyben zirci amatőr fotósok e témával kapcsolatban, a környék élőhelyeire
fókuszáló alkotásait tártuk volna az érdeklődők elé. Ebben az évben ezt a
hiányosságot virtuális módon, a honlapunkon pótoljuk.
Néhány évvel ezelőtt mutattuk be a „Sokszínű
élővilág a Bakony fővárosában” című vándorkiállításunkat, melyben Zirc
környékének természeti értékeire hívtuk fel a figyelmet. Városunk nem csak a
Bakonyban betöltött központi elhelyezkedése és járási központként érdemli ki a
fővárosi rangot, hanem a térség vízrajzi központjaként is. A három legnagyobb
bakonyi patak (Gaja, Cuha, Gerence) a város 5 km-es körzetében ered. Zirc
számára legmeghatározóbb a településtől délre eredő Cuha-patak, amely a
városon, majd a Cuha-völgyön keresztül indul 81 kilométeres útjára, egészen a
Dunáig. Rendszerint csekély vízmennyiséget szállít, de hóolvadás és nagyobb
esőzések után jelentősen megnő a vízhozama. A patakban és a patakparton gazdag
az élővilág, jóllehet a halak közül a hegyvidéki szakaszon csak a kövi csík és
a fenékjáró küllő fordul elő. A patakban élő tegzeslárvák a víz tisztaságát
jelzik. A madarak közül a patak mentén költ a hegyi billegető, valamint a
vonulási és a téli időszakban előfordul a jégmadár, alkalmanként még a szürke
gém is megjelenik. Az utóbbi években a patak legújabb vendége az eurázsiai hód.
A
Cuha-patakon kívül több értékes vizes élőhely található a környéken, a vizekben
és vízpartokon számos élőlény talál otthonra. Már az időszakos pocsolyák is
fontos élő- és szaporodóhelyet nyújtanak a kétéltűek számára. Fontos szerepük
van a mesterségesen kialakított halastavaknak is, de az élővilág a még jórészt
természetközeli élőhelyeken a leggazdagabb. Ezek közé tartozik a Király-kúti
égerláp, a Kettős-tó, valamint a Tündérmajor és Pálinkaház-puszta között található forrás és környéke. Két gőtefaj (pettyes
gőte, alpesi gőte) mellett hét békafaj is előfordul ezeken az élőhelyeken. Ez a
táplálékbőség időnként a fokozottan védett fekete gólyát is idecsábítja. Több
forrás is fakad a városban, legismertebb talán a Pintér-hegy tövében található
Fiatalító-forrás. A vízi élőlények szempontjából a források táplálta, sokszor
csak időszakos patakok is jelentős szereppel bírnak. A Kardosréti-patak az
egykori Walla-kert felé kanyarog, ahol a természet visszafoglalta az egykor
fürdőhelynek kialakított tavat, a mocsaras élőhely kiváló életteret nyújt a
vízi- és vízparti élőlényeknek. Az itt felsorolt élőhelyek gazdag tárházát
kínálják a Bakony természeti értékeinek, érdemes lenne addig feltárni és
megóvni őket, amíg lehetséges. A vizes élőhelyek ugyanis világviszonylatban is
veszélyeztetettek, sérülékenyek jórészt az emberi hatásokra és a klímaváltozás
eredményeként is degradálódnak, gyakran megsemmisülnek. Emiatt a vízi- és
vízparti élőlények nagy része veszélyeztetett, az utóbbi 40 évben a rovarok
faj- és egyedszámának drasztikus csökkenése is legjobban a vízi rovarokat
(tegzesek, álkérészek, kérészek) sújtotta.
A víz nem
csak az ember, hanem minden élőlény számára nélkülözhetetlen, fontos, hogy
megakadályozzuk a vizekbe jutó szennyeződéseket, felszámoljuk, illetve
megelőzzük a vizes élőhelyeket sújtó negatív hatásokat, így fenntartva a
sokszínű vízi- és vízparti életet.
dr. Kutasi Csaba
